Vevői készlet áfakezelése – szabályok és 12 hónapos határidő
A vevői készlet olyan határon átnyúló készletezési konstrukció, amelyben az értékesítő egy másik tagállamba továbbítja a termékeket abból a célból, hogy azokat egy előre meghatározott vevő részére később értékesítse. A termékek fizikailag már a vevő tagállamában találhatók, azonban a tulajdonjog az értékesítésig nem száll át a vevőre.
A konstrukció áfa szempontból azért jelentős, mert a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés lehetővé teszi, hogy az értékesítőnek bizonyos feltételek teljesülése esetén ne kelljen a készlet rendeltetési helye szerinti tagállamban önállóan áfaregisztrálnia. A szabályozás 2020. január 1-jétől uniós szinten harmonizált keretek között alkalmazandó.
Mi a vevői készlet lényege áfa szempontból?
A vevői készlet egyszerűsítésének jelentőségét a főszabályhoz képest lehet a legjobban megérteni.
Ha egy adóalany a saját tulajdonában álló termékeket egy másik tagállamba továbbítja, főszabály szerint a saját tagállamában Közösségen belüli termékértékesítés, a rendeltetési tagállamban pedig Közösségen belüli termékbeszerzés valósul meg. Ez rendszerint azt eredményezheti, hogy a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési tagállamban áfa szempontból regisztrálnia kell magát.
A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés ezt a kötelezettséget hivatott elkerülni.
Amennyiben a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, a termék másik tagállamba történő továbbítása önmagában nem eredményez Közösségen belüli termékértékesítést és -beszerzést. Az adóztatás főszabály szerint akkor következik be, amikor a készletből a meghatározott vevő megszerzi a termék tulajdonjogát.
Ez tehát lényeges különbség a hagyományos saját termékmozgatáshoz képest.
Mikor alkalmazható a vevői készlet egyszerűsítése?
A vevői készletre vonatkozó szabályok alkalmazása nem automatikus. Az egyszerűsítéshez több feltételnek együttesen kell megfelelni.
A konstrukció akkor minősül vevői készlet céljára történő terméktovábbításnak, ha többek között:
- a terméket egy másik tagállamba abból a célból továbbítják, hogy azt későbbi időpontban értékesítsék egy előre meghatározott adóalany részére;
- a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel a rendeltetési tagállamban;
- a potenciális vevő rendelkezik a rendeltetési tagállamban kiadott adószámmal;
- a termék továbbítója már a fuvarozás megkezdésekor tudja, hogy ki jogosult a termék tulajdonjogának megszerzésére;
- a továbbító ismeri a potenciális vevő rendeltetési tagállambeli adószámát;
- a termék továbbítása megfelelően szerepel a vevői készletről vezetett nyilvántartásban; valamint
- a potenciális vevő adószámát a továbbító az összesítő nyilatkozatában is feltünteti.
A feltételek gyakorlati jelentősége miatt a vevői készlet alkalmazása előtt célszerű nemcsak a szerződéses konstrukciót, hanem a tényleges árumozgást és a felek áfa-adminisztrációját is megvizsgálni.
Mi történik a termék továbbításakor?
Ha a fenti feltételek teljesülnek, a terméknek a másik tagállamba történő fizikai mozgatása nem váltja ki a termék továbbításához egyébként kapcsolódó áfajogi joghatást.
Ez azt jelenti, hogy az értékesítő oldalán a továbbítás időpontjában nem kell Közösségen belüli termékértékesítést elszámolni, és a rendeltetési tagállamban sem keletkezik ekkor Közösségen belüli termékbeszerzés.
A konstrukció tényleges Közösségen belüli termékértékesítéssé és -beszerzéssé akkor válik, amikor a vevői készletből a feltételeknek megfelelő vevő megszerzi a termék tulajdonjogát.
Példa
Egy magyar vállalkozás termékeket szállít egy németországi raktárba. A termékeket egy konkrét német vevő részére tartják fenn, aki a készletből történő lehíváskor szerzi meg a tulajdonjogot.
Ha a vevői készletre vonatkozó valamennyi feltétel teljesül:
Magyarország → Németország
a termék fizikai továbbítása önmagában még nem eredményez magyar oldalon Közösségen belüli termékértékesítést.
Amikor a német vevő a termék tulajdonjogát megszerzi, a magyar vállalkozás Közösségen belüli termékértékesítést, a német vevő pedig Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít.
A 12 hónapos határidő a vevői készletnél
A vevői készlet egyik legfontosabb szabálya a 12 hónapos időbeli korlát.
A 12 hónapos időszak a termék rendeltetési tagállamba történő megérkezését követő napon kezdődik.
Ha ezen időszakon belül a termék tulajdonjogát a megfelelő vevő megszerzi, az egyszerűsítés továbbra is alkalmazható, és az értékesítés időpontjában következik be a Közösségen belüli értékesítés és beszerzés.
Ha azonban a terméket 12 hónapon belül nem értékesítik, és más, a joghatás beállását eredményező esemény sem történik, akkor a 12 hónapos határidő lejártát követő napon beáll a termék továbbításához kapcsolódó adójogi joghatás.
Ennek következtében az értékesítő oldalán Közösségen belüli termékértékesítés, a készlet helye szerinti tagállamban pedig Közösségen belüli termékbeszerzés valósul meg.
Ez azért lényeges, mert ilyen esetben az értékesítőnek a rendeltetési tagállamban fennálló adókötelezettsége miatt áfaregisztrációs kötelezettsége is keletkezhet.
Mi történik, ha nem az eredetileg kijelölt vevő vásárolja meg a terméket?
A szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy a 12 hónapos időszakon belül megváltozzon a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult személy.
Ebben az esetben az egyszerűsítés fennmaradhat, ha az új vevő is megfelel a vevői készletre vonatkozó feltételeknek, és a változást az értékesítő megfelelően átvezeti a vevői készlet nyilvántartásában és az összesítő nyilatkozatában.
Ez különösen fontos olyan ellátási láncoknál, amelyekben a készletből történő lehívás több társaság vagy változó vevői kör számára történhet.
Mikor szűnik meg a vevői készlet egyszerűsítésének alkalmazhatósága?
A 12 hónapos határidő lejárta előtt is bekövetkezhet olyan esemény, amely miatt a termék továbbításához kapcsolódó joghatás beáll.
Ilyen eset lehet például, ha:
- nem az eredetileg meghatározott vevő szerzi meg a tulajdonjogot, és az új vevő nem felel meg a vevői készlet feltételeinek;
- a terméket a készlet helye szerinti tagállamból egy harmadik tagállamba továbbítják;
- a termék megsemmisül, elveszik, eltűnik vagy ellopják;
- a vevői készlet alkalmazásának valamely törvényi feltétele utóbb már nem teljesül;
- az értékesítő a rendeltetési tagállamban gazdasági célú letelepedést, például állandó telephelyet hoz létre; vagy
- a terméket a 12 hónapos határidő végéig nem értékesítik, és azt nem is szállítják vissza a feladási tagállamba.
A joghatás beállásának időpontja az egyes esetekben eltérő lehet: bizonyos esetekben például közvetlenül a tulajdonjog megszerzését, illetve a termék továbbítását megelőző időponthoz kapcsolódik.
Mi történik, ha a terméket visszaszállítják?
A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés szempontjából a termék visszaszállítása önmagában nem feltétlenül eredményezi az eredeti továbbításhoz kapcsolódó joghatás beállását.
Ha a vevői készlet céljára másik tagállamba továbbított terméket 12 hónapon belül visszaszállítják a feladási tagállamba, és a termék tulajdonjoga időközben nem került átadásra, az egyszerűsítés fenntartható, feltéve, hogy a visszaszállítást megfelelően rögzítik a vevői készlet nyilvántartásában.
Ezért a visszaszállítás dokumentálása áfa szempontból is lényeges.
Vevői készlet és megsemmisült vagy hiányzó termékek
Különös figyelmet igényel a vevői készletben található termékek megsemmisülése, elvesztése, eltűnése vagy ellopása.
Ezekben az esetekben a továbbításhoz kapcsolódó joghatás beállhat. A releváns időpont főszabály szerint az, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült. Ha ez az időpont nem állapítható meg, akkor az az időpont irányadó, amikor a hiány vagy megsemmisülés ténye ismertté vált.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevői készlet készletnyilvántartása és leltározása nem pusztán számviteli vagy logisztikai kérdés, hanem közvetlenül befolyásolhatja az áfa-kezelést is.
Milyen áfa-adminisztráció kapcsolódik a vevői készlethez?
A vevői készlet alkalmazásának egyik fontos eleme a megfelelő nyilvántartási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség.
A másik tagállamba vevői készlet céljára terméket továbbító adóalanynak az A60 összesítő nyilatkozatban is szerepeltetnie kell a konstrukciót. A NAV tájékoztatója szerint a megfelelő lapon a vevői készletmozgást „W” jelöléssel kell feltüntetni, valamint meg kell adni a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany rendeltetési tagállambeli adószámát. A későbbi változásokat – például a vevő személyének változását vagy a termék visszaszállítását – szintén megfelelően kezelni kell.
A termék tényleges értékesítésekor pedig az ahhoz kapcsolódó Közösségen belüli termékértékesítés adatait is szerepeltetni kell.
Vevői készlet nyilvántartása
A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés egyik kulcseleme a megfelelő folyamatos nyilvántartás.
A nyilvántartásnak többek között tartalmaznia kell:
- a feladási és a rendeltetési tagállamot;
- a termék feladásának vagy fuvarozásának időpontját;
- a potenciális vevő rendeltetési tagállambeli adószámát;
- a raktár címét és a raktárba történő beérkezés időpontját;
- a raktár üzemeltetőjének adószámát;
- a készletre érkezett termékek értékét, megnevezését és mennyiségét;
- az esetleges vevőváltozásokat;
- az értékesített termékek adóalapját, mennyiségét és teljesítési időpontját;
- a joghatás egyéb okból történő beállásával érintett termékeket; valamint
- a visszaszállított termékek adatait.
A nyilvántartásnak ezért nemcsak azt kell lehetővé tennie, hogy megállapítható legyen az aktuális készlet, hanem azt is, hogy egy adott termék útja a tagállamok közötti továbbítástól egészen a tulajdonjog megszerzéséig vagy a készletből történő kikerülésig visszakövethető legyen.
Vevői készlet Magyarországra történő továbbítása
A szabályozás fordított irányú esetben is alkalmazható, amikor egy másik tagállambeli adóalany Magyarországra továbbít termékeket vevői készlet céljára.
Főszabály szerint a másik tagállamból Magyarországra történő saját termékmozgatás Közösségen belüli termékbeszerzést eredményezhet Magyarországon. A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazásakor azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén a továbbítás időpontjában nem áll be ez a joghatás.
Ha a magyar vevő 12 hónapon belül megszerzi a termék tulajdonjogát, akkor a másik tagállambeli értékesítő Közösségen belüli termékértékesítést, a magyar vevő pedig Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít.
A magyar vevőnek ebben az esetben a közösségi adószámával kapcsolatos követelményeknek és a megfelelő nyilvántartási, illetve összesítő nyilatkozat-tételi kötelezettségeknek is eleget kell tennie.
Vevői készlethez kapcsolódó kérdése van?
Segítünk az ügylet ÁFA-kezelésének, teljesítési helyének, áfaregisztrációs és számlázási kötelezettségeinek vizsgálatában.
Tekintse meg ÁFA szolgáltatásunkat
