K+F projektminősítés – szakmai útmutató
A kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységek minősítése során annak megítélése a legfontosabb, hogy a projekt célja, újszerűsége és a megvalósítás során felmerülő tudományos vagy műszaki bizonytalanságok alapján valóban K+F tevékenységről van-e szó.
A K+F minősítés fő szempontjai
Az NKFI Hivatal a projekt minősítése során elsősorban az alábbi kérdéseket vizsgálja:
1. Mi a projekt célja?
A projektnek konkrét, szakmailag meghatározható célt kell követnie. A cél megfogalmazásánál célszerű pontosan bemutatni, hogy milyen eredményt kíván a vállalkozás elérni, lehetőség szerint mérhető műszaki vagy szakmai paraméterekkel alátámasztva.
2. Mi az újdonság a projekten belül?
Nem elegendő, hogy a megoldás a vállalkozás számára új legyen. Az újszerűséget a rendelkezésre álló tudományos és technikai ismeretekhez, illetve a nemzetközi technika állásához kell viszonyítani. Egy már ismert megoldás egyszerű másolása vagy rutinszerű adaptációja önmagában nem minősül K+F-nek.
3. Mi a technika állása?
A projekt újszerűségének megítéléséhez meg kell határozni, hogy milyen megoldások állnak már rendelkezésre. Ennek része lehet a szakirodalom, a tudományos publikációk, a versenytársak megoldásai, a piacon elérhető termékek vagy akár a vállalkozás korábbi technológiái. A lényeg annak bemutatása, hogy a projekt eredménye ezekhez képest milyen új tudást vagy műszaki előrelépést jelent.
4. Milyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságot kell feloldani?
Ez a K+F minősítés egyik kulcseleme. K+F-ről akkor beszélhetünk, ha a projekt megvalósítása során olyan tudományos vagy műszaki kérdés merül fel, amelynek megoldása nem nyilvánvaló egy, az adott területen jártas szakember számára. A puszta idő-, költség- vagy erőforrásigény önmagában nem jelent K+F szempontból releváns bizonytalanságot.
Innováció vagy K+F?
Egy projekt attól még nem feltétlenül K+F, hogy új vagy a piacon korábban nem elérhető terméket, szolgáltatást vagy megoldást eredményez. Ha a megvalósítás a rendelkezésre álló ismeretek és technológiák alapján rutinszerűen elvégezhető, a projekt innovatív lehet, de K+F-nek nem feltétlenül minősül.
Ezzel szemben K+F lehet az a projekt is, amelynek végső célja nem valósul meg, ha a projekt során ténylegesen tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldására irányuló kutatási vagy fejlesztési munka történt.
Mire érdemes figyelni a projekt dokumentálásakor?
A megfelelő K+F minősítéshez ezért célszerű már a projekt megkezdésekor dokumentálni:
- a projekt célját és elérni kívánt eredményét;
- a technika és tudomány állását;
- a projekt újszerűségét és az elérni kívánt új tudást;
- a fennálló tudományos vagy műszaki bizonytalanságokat;
- a kutatási módszertant;
- a munkaszakaszokat, részfeladatokat és mérföldköveket;
- a projekt során felmerülő problémák és azok megoldásának folyamatát.
Az NKFI Hivatal projektminősítési eljárása
Az NKFI Hivatal a projektminősítési eljárás keretében kérelemre azt is meghatározhatja, hogy a projekt milyen arányban tartalmaz alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet, illetve hogy az adott tevékenység a Tao. tv. szerinti saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül-e.
A minősítés szempontjából meghatározó kérdések
- Mi a projekt célja?
- Milyen új tudást vagy műszaki előrelépést kíván létrehozni?
- Mi a technika és tudomány állása?
- Milyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságot kell feloldani?
- A projekt során végzett tevékenységek ténylegesen kutatási-fejlesztési jellegűek-e?
Összességében: a K+F minősítés szempontjából nem önmagában a projekt eredménye, hanem az ahhoz vezető kutatási-fejlesztési folyamat, az újszerűség, a technika állásához képesti előrelépés és a feloldandó tudományos vagy műszaki bizonytalanság a meghatározó.
K+F projektet tervez vagy minősítési kérdése merült fel?
Segítünk a K+F projektek szakmai értékelésében, a minősítési szempontok vizsgálatában és a kapcsolódó adózási lehetőségek feltárásában.
Tekintse meg K+F szolgáltatásunkat