Ezek közül kiemelt jelentőségű a a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ("Tao tv.") 22/G. §-a szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezmény, amely a K+F tevékenységhez kapcsolódó elszámolható költségek alapján közvetlenül a fizetendő társasági adót csökkentheti.

A szabályozás különösen azért jelentős, mert az adózó a K+F adókedvezményt megfelelő feltételek mellett akkor is felhasználhatja, ha az adott évben nem rendelkezik elegendő társaságiadó-kötelezettséggel: a fel nem használt kedvezményre meghatározott feltételek mellett pénzbeli megtérítés is kérhető.

A K+F adókedvezmény ugyanakkor nem automatikusan jár minden kutatás-fejlesztési tevékenység után. A kedvezmény igénybevételéhez többek között azt is vizsgálni kell, hogy az adott projekt megfelel-e a Tao. tv. szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás vagy kísérleti fejlesztés fogalmának, és hogy a kapcsolódó költségek megfelelnek-e a Tao. tv. 22/G. §-ában meghatározott elszámolhatósági feltételeknek.

Mi a K+F adókedvezmény lényege?

A Tao. tv. 22/G. § alapján az adózó a Tao. tv. 7. § (1) t) és w) pontja szerinti K+F adóalap-csökkentés helyett választhatja a K+F adókedvezményt.

A választás tehát nem azt jelenti, hogy az adózó a két kedvezményt egyszerre alkalmazhatja ugyanarra a K+F tevékenységre. A Tao. tv. kifejezetten választási lehetőséget biztosít a két rendszer között.

A kedvezmény projektenként vehető igénybe, és az elszámolható költség felmerülésének adóévében, valamint az azt követő három adóévben használható fel.

Fontos kiemelni, hogy az adókedvezmény első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható. Ez tehát azt jelenti, hogy az adókedvezmény nem vehető igénybe olyan projektre, amely 2023-ban vagy azt megelőzően indult függetlenül attól, hogy a projekten 2024. január 1-je után is merült fel költség.

Ki veheti igénybe a K+F adókedvezményt?

A Tao. tv. 22/G. § az minden Tao. tv. hatálya alá tartozó vállalkozás számára biztosítja a kedvezményt. A szabály ugyanakkor bizonyos adózókat kifejezetten kizár az alkalmazásból.

Nem veheti igénybe a 22/G. § szerinti adókedvezményt többek között:

• • a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás,
  • a szabályozott ingatlanbefektetési társaság,
  • a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság, valamint
  • az MRP.

A kedvezmény emellett nem vehető igénybe olyan esetekben sem, amelyeket a Tao. tv. 22/G. § (15) bekezdése külön kizár, például bizonyos állami támogatási vagy uniós jogi feltételek fennállása esetén.

A K+F adókedvezmény ezért nem kizárólag klasszikus technológiai vállalkozások számára lehet releváns: a jogosultság szempontjából elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az adózó által végzett konkrét tevékenység és az ahhoz kapcsolódó költségek megfelelnek-e a törvényi feltételeknek.

Hogyan kell választani a K+F adókedvezményt?

A Tao. tv. 22/G. § szerinti rendszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy az adózó választása alapján térhet át erre az adóalap-csökkentés helyett. A választást a K+F költségekkel érintett első adóévről benyújtott éves társaságiadó-bevallásban kell bejelenteni a NAV részére.

A választás nem egyetlen projektre vagy egyetlen költségre vonatkozik. A Tao. tv. 22/G. § (2) alapján a választás az adózónál az öt egymást követő adóévben felmerülő, a törvény szerint elszámolható K+F költségek összességére vonatkozik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntést érdemes nem pusztán az első év várható adómegtakarítása alapján, hanem többéves szempontból meghozni.

A 2025-ben módosított szabály alapján a választás megváltoztatására legkorábban a választással érintett első adóévet követő ötödik adóévtől van lehetőség, amelyet szintén az érintett adóévről benyújtott bevallásban kell bejelenteni.

Mekkora a K+F adókedvezmény?

A főszabály szerint a K+F adókedvezmény az elszámolható költség 10%-a.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy vállalkozás egy adott adóévben 200 millió forint elszámolható K+F költséget számol el, akkor főszabály szerint 20 millió forint K+F adókedvezmény keletkezhet.

Fontos azonban, hogy az adókedvezmény nem minden esetben korlátlan. A Tao. tv. 22/G. § (7) adózónként és projektenként további felső korlátokat határoz meg. Ezek a K+F tevékenység típusától függően:

Milyen költségek számolhatók el?

A K+F adókedvezmény szempontjából nem elegendő, hogy egy költség a projekt könyvelésében K+F-hez kapcsolódóként jelenik meg. A Tao. tv. 22/G. § (8)–(10) konkrétan meghatározza az elszámolható költségek körét.

Elszámolható lehet többek között:

1. A K+F projektben használt tárgyi eszköz értékcsökkenése

A kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköznek a K+F projektre jutó, a projekt időtartamára számított számviteli értékcsökkenése vehető figyelembe.

2. A kutató-fejlesztők személyi jellegű ráfordításai

Elszámolható a kutató-fejlesztőre elszámolt személyi jellegű ráfordítás a K+F projektben való tényleges foglalkoztatás mértékéig.

Nem tartoznak ide ugyanakkor a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítások, például a reprezentáció, a végkielégítés vagy a felmentési időre járó bér és ezek járulékai.

3. Szabadalomhoz kapcsolódó költségek

Elszámolható a K+F tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása.

4. Közvetlen működési és üzemeltetési költségek

Ide sorolhatók azok a működési és üzemeltetési költségek, amelyek közvetlenül a K+F projekt során merülnek fel.

5. Külső K+F szolgáltatások

A Tao. tv. külön szabályozza a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások igénybevételét.

A kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő személytől igénybe vett K+F szolgáltatás alapján elszámolt közvetlen költség az e) pont szerinti költséget nem tartalmazó elszámolható költség 20%-áig vehető figyelembe.

A kapcsolt vállalkozástól igénybe vett ilyen szolgáltatás közvetlen költsége ugyanakkor ezen összegen belül legfeljebb 10%-os mértékben vehető figyelembe. A szolgáltatónak emellett nyilatkoznia kell arról, hogy az általa nyújtott K+F szolgáltatásra nem vett igénybe adókedvezményt vagy más, állami forrásból származó támogatást.

Ez a szabály a gyakorlatban különösen fontos lehet olyan vállalkozásoknál, amelyek a K+F projekt egyes részfeladatait külső fejlesztőkkel, kutatóintézetekkel vagy más szolgáltatókkal végeztetik.

Az elszámolható költségekhez kapcsolódó gyakorlati tapasztalatainkról ide kattintva olvashat.

Milyen sorrendben érvényesülnek az adókedvezmények?

A 22/G. § szerinti K+F adókedvezmény a társaságiadó-rendszerben kiemelt helyet foglal el.

A Tao. tv. 23. § (2) alapján a K+F adókedvezménnyel már csökkentett számított társasági adóból lehet érvényesíteni a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb annak 80%-áig.

Ezt követően az így csökkentett adóból érvényesíthetők az egyéb adókedvezmények, legfeljebb annak 70%-áig.

A K+F adókedvezmény tehát akár arra is alkalmas lehet, hogy a számított társasági adót akár nullára csökkentse, mielőtt a következő adókedvezmények alkalmazására kerülne sor.

A C&H Partners Tax Consulting szakértői támogatást nyújtanak a K+F projektek adózási szempontú vizsgálatában, a Tao. tv. 22/G. § szerinti K+F adókedvezmény alkalmazhatóságának és összegének meghatározásában, az elszámolható költségek minősítésében, valamint a kapcsolódó dokumentációs és compliance folyamatok kialakításában.

Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére. 

  Vegye fel velünk a kapcsolatot!  

R&D Tax Credit under Section 22/G of the Corporate Tax Act – How Does the R&D Tax Credit Work?

Several tax incentives are available under the Hungarian corporate tax system in connection with research and development activities.

One of the most significant of these is the R&D tax credit available under Section 22/G of Act LXXXI of 1996 on Corporate Tax and Dividend Tax (“Corporate Tax Act”), which may directly reduce the corporate tax payable based on eligible costs related to R&D activities.

The rules are particularly significant because, subject to certain conditions, the taxpayer may also benefit from the R&D tax credit if it does not have sufficient corporate tax liability in the relevant tax year: under certain conditions, cash reimbursement may be claimed in respect of the unused tax credit.

The R&D tax credit is not, however, automatically available for all research and development activities. In order to claim the tax credit, it must be assessed, among other things, whether the relevant project qualifies as basic research, applied (industrial) research or experimental development under the Corporate Tax Act, and whether the related costs meet the eligibility requirements set out in Section 22/G of the Corporate Tax Act.

What Is the Essence of the R&D Tax Credit?

Under Section 22/G of the Corporate Tax Act, a taxpayer may elect to apply the R&D tax credit instead of the R&D-related tax base reductions available under Section 7(1)(t) and (w) of the Corporate Tax Act.

The election therefore does not mean that the taxpayer may apply both incentives to the same R&D activity simultaneously. The Corporate Tax Act expressly provides a choice between the two regimes.

The tax credit is available on a project-by-project basis and may be utilized in the tax year in which the eligible costs are incurred and in the following three tax years.

It is important to note that the tax credit may initially be applied to eligible costs incurred in respect of R&D projects commenced on or after 1 January 2024. This means that the tax credit cannot be claimed in respect of a project that commenced in 2023 or earlier, even if additional costs are incurred in relation to that project after 1 January 2024.

Who Can Claim the R&D Tax Credit?

Section 22/G of the Corporate Tax Act generally makes the tax credit available to taxpayers subject to the Corporate Tax Act. However, the legislation expressly excludes certain taxpayers from applying the incentive.

The R&D tax credit under Section 22/G cannot be claimed, among others, by:

• • a pre-company for regulated real estate investment companies;
  • a regulated real estate investment company;
  • a regulated real estate investment project company; and
  • an Employee Share Ownership Programme (MRP) organisation.

The tax credit is also unavailable in cases specifically excluded under Section 22/G(15) of the Corporate Tax Act, including certain circumstances involving State aid or EU law requirements.

Accordingly, the R&D tax credit may be relevant not only for traditional technology companies. From an eligibility perspective, the primary consideration is whether the specific activities carried out by the taxpayer and the related costs satisfy the statutory requirements.

How Is the R&D Tax Credit Election Made?

One of the key characteristics of the system under Section 22/G of the Corporate Tax Act is that the taxpayer may elect to apply the R&D tax credit instead of the relevant tax base reduction.

The election must be notified to the Hungarian Tax and Customs Administration (NAV) in the annual corporate tax return filed for the first tax year affected by eligible R&D costs.

The election does not apply to a single project or a single cost item. Pursuant to Section 22/G(2) of the Corporate Tax Act, the election applies to the total amount of eligible R&D costs incurred by the taxpayer over five consecutive tax years.

In practice, this means that the decision should not be made solely on the basis of the expected tax benefit in the first year. The potential tax consequences should be assessed over a multi-year period.

Under the rules amended in 2025, the election may be changed at the earliest from the fifth tax year following the first tax year affected by the election. The change must likewise be notified in the corporate tax return for the relevant tax year.

How Much Is the R&D Tax Credit?

As a general rule, the R&D tax credit amounts to 10% of the eligible costs.

This means that, for example, if a company incurs HUF 200 million of eligible R&D costs in a given tax year, an R&D tax credit of HUF 20 million may generally arise.

The tax credit is not, however, unlimited in all cases. Section 22/G(7) of the Corporate Tax Act sets additional maximum amounts per taxpayer and per project. Depending on the type of R&D activity, these are:

Which Costs Are Eligible?

For the purposes of the R&D tax credit, it is not sufficient for a cost to appear in the project's accounting records as being related to R&D. Sections 22/G(8)–(10) of the Corporate Tax Act specifically determine the scope of eligible costs.

The following costs may, among others, qualify:

1. Depreciation of Tangible Assets Used in the R&D Project

The accounting depreciation attributable to the tangible asset used by the researcher or developer for the R&D project and calculated for the duration of the project may be taken into account.

2. Personnel Costs of Researchers and Developers

Personnel costs attributable to researchers and developers may be taken into account to the extent of their actual involvement in the R&D project.

Certain costs indirectly related to R&D activities are excluded, however, such as representation expenses, severance payments, remuneration for the notice period and the related contributions.

3. Patent-Related Costs

Costs and expenses related to patents used in connection with the R&D activity may qualify as eligible costs.

4. Direct Operating and Maintenance Costs

Operating and maintenance costs that arise directly in the course of the R&D project may be included.

5. External R&D Services

The Corporate Tax Act contains specific rules governing the use of research and experimental development services.

Direct costs incurred in respect of R&D services purchased from a person that is not a related party may be taken into account up to 20% of the eligible costs excluding the cost referred to in Section 22/G(8)(e).

Direct costs of such services purchased from a related party may, within this limit, be taken into account up to 10%.

In addition, the service provider must provide a statement confirming that it has not claimed a tax credit or received other State aid from public funds in respect of the R&D service provided.

This rule may be particularly relevant in practice for companies that outsource certain parts of their R&D projects to external developers, research institutions or other service providers.

For further information on the practical treatment of eligible R&D costs, please click here.

In What Order Are the Tax Incentives Applied?

The R&D tax credit under Section 22/G has a specific position within the Hungarian corporate tax system.

Pursuant to Section 23(2) of the Corporate Tax Act, the development tax credit may be applied against the corporate tax remaining after the R&D tax credit, up to 80% of the remaining tax liability.

Other tax credits may then be applied against the remaining tax liability, up to 70% of that amount.

Accordingly, the R&D tax credit may, in certain circumstances, reduce the taxpayer's calculated corporate tax liability to zero before the subsequent tax credits are applied.

The experts of C&H Partners Tax Consulting provide support in the tax assessment of R&D projects, determining the applicability and amount of the R&D tax credit under Section 22/G of the Corporate Tax Act, assessing the eligibility of individual costs, and establishing the related documentation and compliance processes.

If you have any further questions regarding this topic, our experts are happy to assist you.

  Get in touch with us!